2020. április 4-én tartottuk volna „Az ifjú Bartók” című hangversenyünket, a műsoron a zeneakadémista zeneszerző ‒ a közönség számára részben még ismeretlen ‒ szerzeményeivel.

Hangversenyünket később rendezzük meg. A legérdekesebb műsorszámnak a LIEBESLIEDER című dalciklus ígérkezik, amelyet a 19 éves zeneszerző komponált 1900-ban. A dalokat Bartók évfolyamtársnője, Fábián Felicie ihlette, aki ugyancsak Thomán István zongorista növendéke volt. Bartók már az első zeneakadémiai hónapoktól kezdve vonzódott a tehetséges fiatal lányhoz. 1900 és 1902 között szinte minden, édesanyjának írt levelében megemlítette Felicie-t. Bartók bejáratos volt a Fábián családhoz, és gyakran négykezesezett a három évvel fiatalabb Felicie-vel.

A Rückert-, Lenau, Bodenstedt- és Goethe-versekre készült dalciklus egyfajta schumanni szerelmi vallomás. Nem ez az egyetlen kompozíció, amely Felicie-hez kapcsolódik: Bartók zongorascherzót is komponált az F‒F‒B‒B (Fábián Felicie ‒ Bartók Béla) témára, és a zeneszerzést is tanuló Felicie egyik témájára írta zeneakadémista éveinek első legnagyobb önálló művét, egy zongora-variációsorozatot (BB 64).

A hangverseny eredetileg tervezett napján KOLONITS KLÁRA és DINYÉS DÁNIEL előadja a Liebeslieder 4. dalát, amely Friedrich von Bodenstedt versére készült.

Ich fühle deinen Odem

Ich fühle deinen Odem
Mich überall umwehn,
Wohin die Augen schweifen,
Wähn’ ich, dein Aug’ zu seh’n!

Im Meere meiner Gedanken
Kannst du nur untergehn,
Um wie die Sonne morgens
Schön wieder aufzustehn!

A lélegzeted érzem

A lélegzeted érzem,
Mindenütt körülfúj engem,
Amerre csak a szemem vándorol,
Szemedet vélem látni.

Gondolataim tengerében
Csak azért merülhetsz el,
Hogy, mint reggelente a Nap,
Újra gyönyörűségesen felkelhess!

(nyersfordítás)

Úgy érzem sóhajtásod

Úgy érzem sóhajtásod,
csak egyre hallom én.
És most is mindég és mindég
arcod még egyre int felém.

A vágyak tengerébe
az álomkép pihenni tér,
de mint a világ fénye,
szép napként újra kél.

(Ormay Imre fordítása)

A csatolt fotók Bónis Ferenc: Élet-képek:Bartók Béla című könyvéből származnak.